Barangolasok Indiaban

Delhi (4. nap)

2008. november 23. (vasarnap)

Ejjel nem aludtam valami jol, mert eloszor is faztam, masodszor pedig egy verszivo poloska ugy osszecsipkedett, hogy eroteljes viszketesre ebredtem. Muszaj volt felkelnem. Szornyulkodve vettem szemugyre a het hatalmas piros dudort, melyet az atkozott okozott (egyet a vallamon, negyet a fenekemen es kettot a labamon). Rogton bekentem oket viszketes elleni kenoccsel, a poloskas takarot behajitottam a szoba legtavolabbi sarkaba es jol feloltoztem, mert ezentul csak lepedovel voltam hajlando takarozni. Megtalaltam es kivegeztem a bunost, mely tele volt a veremmel es igy a kovetkezo nehany orat mar eleg nyugodtan toltottem az agyban. Delhi homerseklete alaposan lehult az ot hettel ezelottihez kepest. Emlekszem, hogy akkoriban meg rovidnadragban es atletatrikoban aludtam s csak a szarongommal takaroztam, most meg jo melegen beoltozve es lepedobe burkolozva is huvos van. Jobb lett volna oktober elejen erkezni, mert november kozepe ota hult igy le a levego.

Reggel nem hallottam az oracsorgest es tiz elott nehany perccel ebredtem csak fel. Gyorsan osszekaptam magam es mostmar ugy 45-50 perce varok a reggelimre itt a teton levo etteremben, amely az Istennek sem akar elkeszulni. (Es amint ezt leirtam, idehoztak a reggelimet.) Nem ertem, miert kellett nekik haromnegyed ora az elkeszitesehez. Mellesleg ez volt a legrosszabb reggeli, amit Indiaban ettem.

Fel tizenketto utan sietve indultam el a metroallomasra. Sajnos most a metro tomve volt es mindenki ugyanarra az allomasra igyekezett, mint en, mert mint kiderult egy nemzetkozi kereskedelmi vasar volt eppen folyamatban a Crafts Museum kozeleben. Azert csak odaertem a muzeumhoz egy oras utazas utan. A metroallomastol meg egy kilometert gyalogolni is kellett. A muzeum ingyenes volt es a kiallitas egy resze nagyon tetszett, kulonosen a bamulatos ugyesseggel es reszletesseggel faragott fa- es elefantcsontszobrok. A falusi kunyhok gyujtemenye mar kevesbe volt erdekes kint az udvaron. Utana meg gyorsan vegigszaladtam az arusok kozott is es 200 rupiaert vettem ket nyaklancot.

Innen motoros riksaval jutottam el a Gandhi Smritibe, amely egy Gandhinak allitott emlekhely. India Atyja ebben az epuletben, a Birla Hazban toltotte eletenek utolso 144 napjat es itt a kertben lelte halalat egy merenylo golyoja altal 1948. januar 30-an (pontosabban harom golyot is kapott). Ez a kiallitas folottebb erdekes volt rengeteg fenykeppel es informacioval, de egy jo oras olvasas utan mar belefaradtam az informacioaradatba es a kiallitas masik felet mar vegig sem jartam, mert csak meg tobb kep es olvasnivalo lett volna. Inkabb kisetaltam a kertbe kovetve Gandhi utolso lepteit a merenylet helyszineig.

A muzeumtol elsetaltam a Central Secretariat metroallomashoz, ahonnan mar egyszeru volt az ut hazaig. Paharganjban beultem internetezni s ket orat toltottem a gep elott. Szerencsere itt nagyon olcso az Internet - mindossze 15 rupia egy ora. Megirtam egy angol nyelvu emailt, holnap pedig irok majd egy magyar nyelvut is.

Be akartam ulni a hotel ettermebe vacsorazni, de sokan is voltak meg huvos is volt, igy inkabb lent a kavehazban ettem egy sajtos croissant-t meg egy banankenyeret. Utana szerettem volna valami sosat vasarolni, de a szemkozti uzletben - ahol talaltam ilyesmit - minden nagyon draga volt. Egy kis doboz sos mogyoro peldaul ot dollarba kerult! Egy motorosriksa-kuli egesz napos fizetesebol ket kis doboz sos mogyorot tudna venni. Elkepeszto, ha ebbe belegondolunk. Ezen valo elmelkedesem kozepette odajott hozzam egy idos, fellabu bacsi keregetni, akit nagyon megsajnaltam es egy szemkozti arusnal husz rupiaert vettem neki vacsorat (bundaskenyeret, krumplipogacsat es sult krumplit), aminek o folottebb megorult. Ez engem jo erzessel toltott el. Kozben nagylelkusegemet latvan odajott hozzam egy fiu is keregetni, de neki mar nem jutott az adakozo kedvembol. Elvegre nem vagyok en Mother Teresa!