Pushkar (3. nap)

2008. november 6. (csutortok)

Utolso napomat toltottem Pushkarban. Reggelire a Raju's Restaurantba ultem be, ahol csak piritost ettem es lassit ittam, mivel ebedre kivantam egy jo nagy adagot enni az all-you-can-eat bufeben. Utana kisetaltam a vasarba megnezni a programot, amelyet a hotelben ajanlgatott az egyik fiu.

 

Mire odaertem mar javaban folyt a tanc es a dobolas, igy jo kepeket sikerult keszitenem. A turistak nagy resze ott labatlankodott a tancosok es zeneszek kozott, hogy minel kozelebbi felveteleket tudjanak kesziteni. Ismet osszefutottam a holland fiuval, ezuttal baratno nelkul. Miutan veget ert a tanc, a program tovabbi resze igen unalmas volt. Se a teveverseny, se az azt koveto homokhoki meccs a rajasthani lanyok es a kulfoldi lanyok kozott nem nyerte el az erdeklodesemet. Szerencsere ekkorra mar talaltam egy kenyelmes szeket, ahonnan figyelhettem az esemenyeket.

 

Miutan meguntam a dolgot visszasetaltam a hotelbe es egy alapos lab- es szandalmosas utan elindultam Dr. NS Mathurhoz, ahol egy labmasszirozast szerettem volna kiprobalni. Ebbol aztan nem lett semmi, mert a konyvemben emlitett 150 rupia helyett 350-et akart felszamolni, nekem meg annyit nem ert meg a dolog. Beultem inkabb az Om Shiva Bufebe ebedelni, ahol megint degeszre zabaltam magam.

 

Mivel volt meg egy oram az Ajmerbe valo indulasig kisetaltam a topartra, ahol a kavehazban kenyelmesen elfogyasztottam egy pohar teat es kozben meg utoljara gyonyorkodtem a latvanyban, mert nem tartom valoszinunek, hogy meg egyszer eljovok ide ebben az eletben. Hamar sikerult talalnom egy taxit, amely 200 rupiaert bevitt Ajmerbe. Ebbol az ajanlatbol mar nem is alkudtam, mert orultem neki, hogy nem 300-at kellett fizetnem.

 

Az allomason egy kulturalt es kenyelmes varoteremben ucsorogve utottem el az idot, ahova csak a magasabb osztalyra jegyet valto utasok voltak hivatottak beulni. A vonaton eleg kenyelmes korulmenyek kozott utaztam ot es fel orat Udaipurig. Egyetlen problema csak a kellemetlen hideg volt a legkondi miatt, de miutan jol feloltoztem ez mar nem jelentett problemat. Rajtam kivul meg nyolc masik turista is utazott az ulokocsiban, mindenki parosaval. En olvasassal utottem el az idot.

 

Fel tizre erkeztem meg Udaipurba, ahol 40 rupiaert hozott el egy fiatal fiu motoros riksaval a Lake View Guest House-ba. Mar idejovet feltunt, hogy Udaipurban huvosebb van. Ejszakara hosszu pizsamaba oltoztem be es meg zoknit is huztam, de meg igy is faztam. Szerencsere volt meleg takaro, amit kenytelen voltam hasznalni, bar a tisztasagaban nem biztam. Utana viszont mar jot szunditottam a meleg takaro alatt.

 

A szobammal egyebkent nem vagyok megelegedve. Roppant zajos, a zuhany folyamatosan csopog es meg vodor sincs, amiben kimoshatnam a ruhaimat. Igy kenytelen voltam a miniatur mosdokagyloban mosni. Egy dolognak viszont nagyon orultem: forro volt a zuhany.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pushkar (2. nap)

2008. november 5. (szerda)

Nagyszeru napot toltottem ma Pushkarban, amely egy hatalmas reggelivel indult az Om Shiva Bufeben, ahol 75 rupiaba kerul az all-you-can-eat bufe! Ott talalkoztam azzal az angol fickoval, akivel Jaipurban beszelgettem a hotelben. Sokat nem volt alkalmam csevegni vele, mert ram jott a hasmars es haza kellett sietnem a hotelbe.

 

A nap nagy reszet setalassal toltottem. Eloszor a tevevasarra gyalogoltam ki, ahol boklasztam a tomegben es fotoztam. Itt osszetalalkoztam a holland parral, akikkel Varanasiba utaztam egyutt a vonaton. Miutan eleget nezelodtem a tevek, lovak es tehenek kozott, raakadtam egy kihalt utcara, melynek a vegen kezdodott az a lepcsosor, amely a hegy tetejen talalhato Savitri Templomhoz vezet fel. Ennek roppant megorultem s felora alatt felertem a hegy tetejere, ahol legnagyobb meglepetesemre meg egy kavehaz is volt. Innen olyan csodalatos kilatas nyilt az alattunk elterulo volgyre es Pushkarra, hogy egy jo orat toltottem ott fent a fejembol kibamulva. Ezalatt sok mas turista is erkezett.

 

Miutan alaposan kinezelodtem magam elhataroztam, hogy felmaszom a varos tulso vegeben talalhato dombra is, a Pap Mochani Templomhoz. Lefele menet egy csapat langurral talalkoztam az osvenyen. Atgyalogoltam a varos masik oldalara a buszallomashoz, ahol raakadtam a dombtetore vezeto lepcsosorra. Ez a domb mar sokkal alacsonyabb volt es tiz perc maszas utan a tetejere ertem. Itt mar nem volt kavehaz es a kilatas sem volt annyira lenyugozo, mint az elozo helyen, igy nem idoztem sokat.

 

Hamar visszaertem a hotelbe s mivel alaposan leizzadtam a hegymaszastol, egy langyos zuhannyal es hajmosassal felfrissultem, mielott elindultam volna naplementet nezni. Utkozben a topartra menet beultem internetezni, hogy megtudjam, ki nyerte meg az elnokvalasztast. Szomoruan vettem tudomasul, hogy nem McCain. Emaileztem is, majd epp idoben ertem oda a topartra naplementet nezni, amely ma meg sokkal szebb volt mint tegnap.

 

Ekkorra mar nagyon megeheztem s alig vartam, hogy az Om Shiva Bufeben degeszre zabaljam magam. Ezt mostmar kicsit banom, mert faj a hasam a sok kajatol, de nagyon finom volt a vacsora es most legalabb nem korgo gyomorral kerulok agyba. Hazafele jovet vettem meg egy taskat. Ma reggel megvettem a bicskat is Janinak. Biztos nagyon fog neki orulni.