Fatehpur Sikri

2008. oktober 30. (csutortok)

Ma eleg stresszes napom volt, pedig a delutant pihenessel szandekoztam eltolteni. Ejszaka most nagyon jol aludtam, mert nem voltak szunyogok. Alaposan ki is pihentem magam. Egyutt reggeliztem a svajciakkal. Kivetelesen volt lassijuk a konyhan, de citrom mar nem akadt a teahoz es porridge sem volt, ugyhogy maradtam a szokasos piritosnal.

 

Reggeli utan a svajciak elindultak Delhibe, en meg elsetaltam az erod melletti vasutallomasra, hogy megvegyem a jegyet Jaipurba. A ficko kozolte velem, hogy tele van a vonat, nem tud jegyet adni. En ugy dontottem, hogy nem fogadom el a nemleges valaszt (ezt a helybeliektol tanultam) es ragaszkodtam hozza, hogy adjon egy jegyet 2AC-re. Adott is, csak eppen rezervacio nelkul, vagyis ulohelyem nem volt.

 

Jegyvasarlas utan egy biciklis riksaval elvitettem magam az Idgah buszallomasra, ahonnan Fatehpur Sikribe szandekoztam elbuszozni. Egy oraja ultem mar a zsufolasig megtelt buszon mikozben patakokban folyt rolam a verejtek es ket kisfiu a labamat taposta, amikor kiderult, hogy egy masik busszal megyunk. Mire feleszmeltem, a masik busz mar megtelt es csak allohelyem maradt az ajtonal. Ezutan egy masfel oras nyomorgas kovetkezett gyerekvisitassal tarkitva, mig vegre teljesen meggyotort testtel es lelekkel megerkeztem Fatehpur Sikribe. Egesz uton azon morfondiroztam, hogy vajon a szellemvaros megeri-e majd ezt a megprobaltatast.

 

Eloszor a Jama Masjidot, a mecsetet kerestem fel, amely nagyban hasonlitott a delhii Jama Masjidra, csak itt az emberek teljesen az agyamra mentek. Meg mindig nem sikerult lehiggadnom a buszozas megprobaltatasait kovetoen, erre itt uton-utfelen belem kotott mindenki es en sorra elkuldtem oket a fenebe. A vegen egy kolykot ugy seggbe rugtam, hogy meg a labujjaim is belefajdultak, mert ez mar olyan szemtelen volt, hogy a hatizsakomat is rangatni kezdte. Igen meglepodott a jol celzott rugason. Remelhetoleg egy idore elment tole a kedve, hogy turistakat maceraljon.

 

Nem is idoztem sokat a Jama Masjidban, mert nem birtam idegekkel. Inkabb Akbar varosanak maradvanyait mentem megtekinteni. Itt mar kicsit lehiggadtam, mert sokkal csendesebb hely volt es senki nem zavart. Szep epuleteket fotoztam es ujult erovel indultam neki a visszabuszozasnak. Idefele rajtam (es a millionyi indiain) kivul meg egy francia par is volt a buszon. Ok is eppen velem egyidoben indultak vissza Agraba, ugyhogy egyutt foglaltunk helyet a buszon es eppen beszelgettunk, amikor egy ficko 50 rupiaert taxit ajanlott. Csak egy hely volt benne, ugyhogy en hirtelen bucsut mondtam a franciaknak es a taxit valasztottam gondolvan, hogy gyorsabban es kenyelmesebben utazhatok vissza Agraba.

 

Hat gyorsabban ugyan nem ertem haza, de legalabb valamennyivel kenyelmesebben utazhattam. A taxiban a soforon kivul volt meg egy indiai ficko, de en csak azert mertem beulni, mert egy olasz turistat szallitottak vissza Agraba. A ficko eppen a mecsetben volt s miutan onnan visszatert, vegre elindulhattunk Agra fele. Nemreg erkezett meg csak Indiaba, amit a feltunoen tiszta hatizsakja is elarult. Ma este indul tovabb Varanasiba es osszesen harom hetet fog az orszagban tolteni.

 

A taxi a hotelnel tett le, ahol legeloszor is megvacsoraztam. A szokasos vegetable biryanit, magyarul zoldseges rizst ettem. Lassijuk mar megint nem volt. Szerettem volna emailezni, de foglaltak voltak a gepek. Jobb is igy, mert legalabb koran agyba kerultem.

A buszon indulasra varakozva

Jama Masjid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Akbar egykori varosanak romjai