Pushkar (3. nap)

2008. november 6. (csutortok)

Utolso napomat toltottem Pushkarban. Reggelire a Raju's Restaurantba ultem be, ahol csak piritost ettem es lassit ittam, mivel ebedre kivantam egy jo nagy adagot enni az all-you-can-eat bufeben. Utana kisetaltam a vasarba megnezni a programot, amelyet a hotelben ajanlgatott az egyik fiu.

 

Mire odaertem mar javaban folyt a tanc es a dobolas, igy jo kepeket sikerult keszitenem. A turistak nagy resze ott labatlankodott a tancosok es zeneszek kozott, hogy minel kozelebbi felveteleket tudjanak kesziteni. Ismet osszefutottam a holland fiuval, ezuttal baratno nelkul. Miutan veget ert a tanc, a program tovabbi resze igen unalmas volt. Se a teveverseny, se az azt koveto homokhoki meccs a rajasthani lanyok es a kulfoldi lanyok kozott nem nyerte el az erdeklodesemet. Szerencsere ekkorra mar talaltam egy kenyelmes szeket, ahonnan figyelhettem az esemenyeket.

 

Miutan meguntam a dolgot visszasetaltam a hotelbe es egy alapos lab- es szandalmosas utan elindultam Dr. NS Mathurhoz, ahol egy labmasszirozast szerettem volna kiprobalni. Ebbol aztan nem lett semmi, mert a konyvemben emlitett 150 rupia helyett 350-et akart felszamolni, nekem meg annyit nem ert meg a dolog. Beultem inkabb az Om Shiva Bufebe ebedelni, ahol megint degeszre zabaltam magam.

 

Mivel volt meg egy oram az Ajmerbe valo indulasig kisetaltam a topartra, ahol a kavehazban kenyelmesen elfogyasztottam egy pohar teat es kozben meg utoljara gyonyorkodtem a latvanyban, mert nem tartom valoszinunek, hogy meg egyszer eljovok ide ebben az eletben. Hamar sikerult talalnom egy taxit, amely 200 rupiaert bevitt Ajmerbe. Ebbol az ajanlatbol mar nem is alkudtam, mert orultem neki, hogy nem 300-at kellett fizetnem.

 

Az allomason egy kulturalt es kenyelmes varoteremben ucsorogve utottem el az idot, ahova csak a magasabb osztalyra jegyet valto utasok voltak hivatottak beulni. A vonaton eleg kenyelmes korulmenyek kozott utaztam ot es fel orat Udaipurig. Egyetlen problema csak a kellemetlen hideg volt a legkondi miatt, de miutan jol feloltoztem ez mar nem jelentett problemat. Rajtam kivul meg nyolc masik turista is utazott az ulokocsiban, mindenki parosaval. En olvasassal utottem el az idot.

 

Fel tizre erkeztem meg Udaipurba, ahol 40 rupiaert hozott el egy fiatal fiu motoros riksaval a Lake View Guest House-ba. Mar idejovet feltunt, hogy Udaipurban huvosebb van. Ejszakara hosszu pizsamaba oltoztem be es meg zoknit is huztam, de meg igy is faztam. Szerencsere volt meleg takaro, amit kenytelen voltam hasznalni, bar a tisztasagaban nem biztam. Utana viszont mar jot szunditottam a meleg takaro alatt.

 

A szobammal egyebkent nem vagyok megelegedve. Roppant zajos, a zuhany folyamatosan csopog es meg vodor sincs, amiben kimoshatnam a ruhaimat. Igy kenytelen voltam a miniatur mosdokagyloban mosni. Egy dolognak viszont nagyon orultem: forro volt a zuhany.