Barangolasok Indiaban

Khajuraho (2. nap)

2008. oktober 27. (hetfo)

Ma kimondottan jo napom volt es csakis nagyon rendes emberekkel ismerkedtem meg. A nap koran indult, mert 5:30-kor mar vart rank a dzsip, amivel a nemzeti parkba igyekeztunk "tigrisvadaszatra". Persze nem szamitottam ra, hogy fogunk tigrist latni, de ozet lattunk eleget, ket kulonbozo fajtat is. A dzsip 1000 rupiaba kerult, a belepojegy a parkba 2030-ba es meg 150-et kellett fizetni egy vezetoert. Utobbinak nem sok hasznat vettuk; angolul vajmi keveset beszelt es a tudasa a park elovilagarol szinten nem volt magas szintu. Egy valamihez ertett csak igazan: az allatok elriasztasahoz. A legtobb allatot mi vettuk eszre (mert o inkabb minket bamult, mintsem a vadallomanyt kutatta volna) es amikor megallittattuk a kocsit es o is meglatta, amit mi mar messzirol eszrevettunk, mindig olyan hangosan jelentette be, hogy mit latunk, hogy az allatok megfutamodtak. Igy aztan sok jo keprol lemaradtunk. A vegen a svajci fiu mar eletveszelyesen megfenyegette, hogy maradjon csendben. Ekkor mar megsajnaltam szegenyt. Nem volt o rosszindulatu, csak kicsit buta.

Vegul is lattunk szep helyeket (kulonosen a Ken folyo volt latvanyos), lattunk eleg barna es pettyes ozet, illetve szep szines madarakat, pavakat es nehany hatalmas pokot. A vegen meg plusz 300 rupiat kellett fizetnunk a sofornek, hogy a Pandav vizeseshez elvigyen bennunket, mert ez eredetileg nem volt benne a csomagban. (Ezt harman fizettuk ki a svajci parral, mivel az izraeli lanyokat nem erdekelte a vizeses.) A vizeses kornyeke nagyon tetszett, csak eppen alig csordogalt benne egy kis viz. Biztos nagyon szep lehet, amikor bo folyasu. Madhya Pradesh allamban (ahol most vagyunk) mar negy eve aszaly van.

A kirandulas fel 12-kor ert veget. En ezutan a lanyokkal mar nem talalkoztam, csak uzeneteket irtunk egymasnak. A svajciakkal megegyeztunk, hogy holnap egyutt utazunk Agraba. (A lanyok mar ma delutan elindultak ugyanoda.) Egyutt ebedeltem Corneliaval es Fabiannal, majd elsetaltunk a buszallomasra, ahol minden problema nelkul megvettuk a vonatjegyet holnapra Jhansibol Agraba. A vonat delutan haromkor indul. Jhansiba taxival fogunk elmenni. Igy aztan megint megusztam az egyedul valo buszozast.

Ma osszefutottam a varosban a lengyelekkel is, akik eppen a templomokat latogattak. Ma erkeztek, de este mar mennek is tovabb Agraba. Remelhetoleg ott is osszefutunk majd. Ugy is valtunk el egymastol, miutan masodjara is talalkoztunk a Jain templomoknal, hogy "see you in Agra". A svajciak is ismerosokkel talalkoztak a hotel elott. Mar most harmadjara futottak ossze ezzel az olasz-boliviai parral. A lany eleg rossz egeszsegi allapotban volt. A svajciakat is hasmenes gyotri s a fiu korabban meg hanyt is. Ha korulnezek a tobbi utazo kozott, akkor en meg nem is allok olyan rosszul egeszsegileg. Mostmar csak a nathaval kinlodom. Szekletem ma egyaltalan nem is volt, ami eleg szokatlan.

Delutan harom orat bicikliztem a varosban. Egy eleg rozoga, de roppant olcso (20 rupias) biciklivel bejartam a keleti es deli templomokat, valamint az Ovarosban (Old Village) is korulneztem. Nagyon maradando elmeny volt a biciklitura. Erdekes volt kozelrol megszemlelni a falusi emberek eletmodjat. Sajnos itt is nagyon szemtelenek voltak az emberek s kulonosen a gyerkocok. Uton-utfelen penzt es tollat akartak meg a biciklimre felulni.

A templomok eleg szerszortan helyezkedtek el. Egyedul a harom Jain templom volt egy csomoban, ahova meg ot rupia belepot is fizetni kellett. Itt ismerkedtem meg egy roppant intelligens es szimpatikus indiai parral, akik Delhiben laknak. Kiderult, hogy a lany jart Magyarorszagon es jo nehany magyar szora is emlekezett. Hosszasan elbeszelgettunk mielott utjaink elvaltak. Ok is biciklivel jottek, de mar megjartak a deli templomokat es a keletiek fele tartottak.

En meg a deli templomok fele vettem az iranyt. Az elso kozel volt, a masodik mar valamivel messzebb, de ket nagyon rendes kisfiu (amilyenekkel ezidaig meg nem talalkoztam) elvezetett a legtavolabbi templomhoz is. Megint egy falun mentunk keresztul. Ott mar eppen lemenoben volt a nap, ugyhogy az utolso, meg felig-meddig kiasott templomhoz mar nem mentem el, mert az meg egy kilometerre lett volna. A ket kisfiu egeszen a hotelem utcajaig kisert vissza, ahol aztan elbucsuztunk. Legnagyobb meglepetesemre meg penzt sem kertek a kalauzolasert. Sot azt is megigertek, hogy szereznek egy taxit holnapra 1800 rupia alatt (ami eddig a legjobb ajanlat volt). Ez a harom oras biciklitura volt eddig az egyik legemlekezetesebb elmenyem az ut soran. Kulonosen a naplementekor valo hazabiciklizes marad felejthetetlen elmeny.

Mivel a svajciakat nem talaltam, egyedul ultem be vacsorazni a Raja's Caféba. Ma este mar meg mertem kockaztatni egy vegetarianus thalit. A vacsora vegen felfedeztem az etteremben Sujathat, az indiai lanyt, akivel a Jain templomoknal beszelgettem. Odatelepedtem az asztalahoz es hamarosan a ferje, Sakthi is megerkezett. Ott aztan meg jo darabig beszelgettunk es le is fotoztuk egymast, valamint emailcimet csereltunk. Ez az indiai par annyira szimpatikus volt, hogy feltetlenul tartani akarom veluk a kapcsolatot. Utban hazafele megtalalt a ket kisfiu, akik a taxit inteztek, sot meg a svajci sraccal is osszefutottam, igy meg tudtuk targyalni a reszleteket.

En ezutan elvonultam a szobamba zuhanyozni, majd hosszas naploiras kovetkezett, mivel ket nappal el voltam maradva. A svajciak kesobb bekopogtak es megbeszeltuk a holnapi utazas reszleteit. A ket kisfiuval lefixaltak, hogy 9:30-kor jon ertunk a taxi. A svajciak mar a szallast is lefoglaltak Agraban es felajanlottak, hogy nekem is foglalnak ott szobat, ha erdekel a dolog. Termeszetesen elfogadtam a nagylelku ajanlatot.

Szoval ma nagyon jo napom volt es csupa rendes, segitokesz emberrel talalkoztam. Mekkora kulonbseg van a ket nappal korabbi letargia es a mai nap kozott. Holnap nyolckor talalkozom a svajciakkal reggelire. Lassal 11 ora lesz, ugyhogy ideje lefekudni.